wtf.
ma olyan szépséges volt az idő, hogy volt bátorságom megbökdösni miatta a férfim már 11kor, el is mentünk sétálni (én - megjegyezném - igen csinosan), persze a lényeg a gofri és az egyéb ételek beszerzése volt. merthogy ma olyan burger készült itthon. mármint husi. meg mellé a zöldségek illetve sültkrumpli. ami időalatt én bennt döglöttem a nappaliban, hogy ne legyen büdös a hajam ugyebár.
ó lejött a proposition, meg is nézzük mit alkotott nikkév bácsi.
apropo film: kánikula. én nem szeretem az ilyen prosztó népséget, bántja a szemem-lelkem, amit az ilyen filmekben mutatnak. tudom, hogy ez van, de hát ezért utálom az embereket is és próbálok meg a lehető legjobban elhatárolódni tőlük. szóval, ha már filmet nézek, akkor próbálok olyat nézni, ami a legkevésbé sem emlékeztet a valóságra, mert abból elegem van. úgy örülök, hogy már 20 évesen is így megkeserített a világ, amelyben csöppnyi kis életem kell, hogy éljem, mi lesz 25-30-fujj évesen.. talán alkohol.
marcel unatkozik, ezért idejött provokálni. ráfeküdt a szunyókáló fiúmra és rajta akar verekedni. nem lesz ennek jó vége.
illetve egy közérdekű közlemény: áhtung, áhtung! kópét várják egy vakondtúrás-tortával! ismétlem: kópét várják egy vakondtúrás-tortával!
fél10re ígérte magát (tejjel! mennyibe, hogy elfelejti?), de mindegy, én addig megdézsmálom.
csöcsi.
A ti művetek.